Skip to main content

Nyáron is megfázhatunk!

Megfázás és nátha

Nyáron is megfázhatunk!

Nyáron is megfázhatunk!

Jóllehet a nyárról sokkal inkább a kánikula és a strandolás, semmint a megfázás jut eszünkbe, az év legmelegebb időszakában is kellemetlen napokat szerezhetnek bárkinek a felső légúti fertőzések.

A köznyelvben náthaként vagy megfázásként emlegetett felső légúti tünetegyüttest kiváltó vírusok évszaktól függetlenül jelen vannak ugyanis a levegőben, így a kórokozók megtelepedésének kedvező körülmények esetén a nyári hőségben is fennáll a megbetegedés esélye.

Hogyan betegítik meg a vírusok a légutakat?

A légúti vírusok cseppfertőzéssel – vagyis a levegőbe kerülő légúti váladékokra tapadva – terjednek. A fertőzés fő forrása a vírusokat ürítő beteg: tüsszentéskor, köhögéskor, orrfújáskor nagyszámú kórokozó jut a levegőbe vagy akár közvetlenül a beteg környezetében tartózkodókra. Az orrváladékkal szennyezett kéz és tárgyak közvetítésével szintén könnyen átkerülnek a vírusok egyik emberről a másikra.

Az orrnyálkahártyára kerülő vírusok a légutakat borító hámsejtrétegben telepszenek meg, és szaporodásnak indulnak, majd az orrüreg nyálkahártyájáról továbbterjednek a garatra.

Ezzel egy időben a szervezet védekező rendszere aktiválódik, és az immunrendszer számos „katonája” küzdeni kezd azért, hogy a kórokozókat eltávolítsa a légutakból. E folyamat eredményeként fokozódik az orrüreg és a garat vérátáramlása,

a nyálkahártya megduzzad. Ez orrdugulást, torokirritációt és tüsszögést idéz elő. Az orrváladék mennyisége és fehérjetartalma megnő, ami vízszerű orrfolyást vált ki.

Veszélyforrás a túlzott légkondicionálás

Bár nincs kellemesebb, mint a kinti hőségből belépni egy légkondicionált helyiségbe vagy a forró autóba beülve maximális teljesítményre állítani a klímát, nem árt elővigyázatosnak lennünk. A belélegzett hideg levegő gyorsan áthűti a légutakat, ami a nyálkahártya ereinek összehúzódásához vezet, a klimatizált levegő kisebb páratartalma pedig az orrnyálkahártya kiszáradását vonja maga után. E két folyamat elősegíti, hogy a levegőben jelen lévő náthavírusok megtelepedjenek a légutakban. A testfelszín hirtelen lehűlése következtében az immunreakciók is tompulnak, ami hozzájárul a légúti fertőzések iránti fogékonysághoz.

Mit tegyünk, ha megbetegszünk?

Ha kivédeni nem sikerül, hatékony tüneti kezeléssel enyhíthetjük a náthavírusok okozta kellemetlen panaszokat: az orrdugulást, a torokfájást, a fejfájást, a hőemelkedést és az ezzel járó rossz közérzetet. Ha a felsorolt tünetek mindegyike fennáll, enyhülést hozhat az Advil® Cold Rapid. A lágy kapszulából gyorsan felszívódó ibuprofen csökkenti a lázat, csillapítja a fájdalmat és a légúti gyulladást is mérsékli. A készítmény másik hatóanyaga, a pszeudoefedrin az orr és az orrmelléküregek nyálkahártyájának duzzanatát csökkenti, így megkönnyíti az orrlégzést. A gyógyszer alkalmazása 12 éves kortól engedélyezett, de csakis akkor javasolt, ha az orrdugulás fejfájással, fájdalommal és/vagy lázzal társul. Szokásos adagja 4-6 óránként 1 kapszula. Fontos, hogy 24 óra alatt legfeljebb 6 kapszulát szabad bevenni. Bár készítmény a vény nélkül kapható a patikákban, orvosi ellenőrzés nélkül a kezelés időtartama ne haladja meg az 5 napot!

Ugyanilyen hatóanyag-tartalmú egyéb gyógyszereket (tablettát, forró italt) egyidejűleg szedni nem szabad, mert túladagoláshoz vezethet!

Jó tanácsok a biztonságos légkondicionáláshoz

  • Ne alakítsunk ki drasztikus különbséget a kinti és a benti hőmérséklet között: a hőkülönbség ne haladja meg a 10 fokot
  • A benti hőmérsékletet ne csökkentsük 23–25 °C alá
  • Hagyjunk időt a szervezetnek, hogy fokozatosan alkalmazkodjon a hőváltozáshoz, mert ezzel kivédhetjük a stresszválaszt, ezáltal pedig a nyári megfázást is megelőzhetjük
  • A klímahasználat mellett se feledkezzünk meg a rendszeres szellőztetésről

Dr. Bokor Dóra

szakgyógyszerész